2011. szeptember 16., péntek

Balaton kerülés 2. nap

Vasárnap frissen és üdén ébredtünk. Az idő tökéletes volt, már szépen sütött a nap, fürdőruhát húztunk, hátha lesz csobbanás is.
Szeptember 11. - kicsit fura - mert nekünk ez a nap egy szép évforduló, hiszen aznap volt az esküvőnk.
Most   igazán kerek szám az ünneplés oka, ugyanis már 10 éve boldogítjuk egymást. Papírmentes ismerkedésünk is szeptemberi :) Szóval azt hiszem, minden adott volt, egy tökéletes naphoz :)

Egész gyorsan össze kaptuk magunkat és bicóra pattantunk. A kényelmes közös tempó érdekében már külön vált a társaság, Botond és Eszter innentől kezdve nagyjából végig külön mentek. Az ötös fogat: Fozó, Eszti, Tomi, Zsolti és jómagam. Mondjuk vicces volt, mert elvileg azért váltunk ketté, mert ők ketten lassabbak, de ennek ellenére többször elénk kerültek :) Lehet csak jobban tudnak tájékozódni? :P

Az első parkoló igen gyorsan jött, hiszen Zamárdi már a nyakunkon volt, de olyan csoda szép az a hely, hogy vétek lett volna kihagyni. Míg a többiek kávéztak, mi Zsoltival egy isteni finom fagyival fényképeztünk és a kilátásban gyönyörködtünk. Mondhatnám, hogy romantikáztunk is, de helyette FB-re postoltunk :D
Nekem Balatonfüred nagyon tetszett, igaza volt Tominak, hogy ott kellett volna megszállni is. Viszont ha arra jártok, ott mindenképp tartsatok egy pihenőt! :)



Következő emlékezetes pont, illetve emelkedő a Tihanyi félsziget környékén jöhetett. Volt lihegés rendesen, de azt hiszem mindenki kihozta magából, illetve a járgányából a maximumot. Ezen a részen, mint majd a térképen is láthatjátok elég jó kis kavarodást tettünk. Botondék itt olyan 17 kilométernyi előnyt szereztek :) Gyanítom, hogy kellemes lejtők is voltak, de erről nincs erősebb emlék képem. Ja dehogynem, Tomi itt döntötte meg a gyorsasági rekordját: 52,7-el suhant!

Nem félre érteni! Becsületesen feltekertem, nem toltam :) Csak pihi után vagyunk :)


Beiktattunk a "nagy" emelkedők után egy kis energia feltöltést is Udvariban. Gondoltuk, hogy ha levest kérünk az gyors lesz... Tévedtünk.



Ideje volt újra nyeregre pattanni, az lett a mondás, hogy egyszer állunk meg és akkor csobbanunk! Így is lett. Azt hiszem Balatonszepezd környékén lassan, de biztosan bele merészkedtünk a vízbe. A többiekkel ellentétben, én picit hidegnek találtam. :)


Botondék már annyira előre jártak, hogy el is foglalták a szállást. Így utólag már nem értem, hogy mi miatt, de valahogy a szállás mindig egyre távolabb került. Az utolsó 10-15 percben, mindig 'már csak másfél kilométert' kellett menni. Kezdett a hangulat kissé feszültté válni, de szerencsére éppen ekkor fékeztünk le a kemping bejárata előtt. Badacsonytomaj után, azt hiszem Badacsonylábdihegy? A szállás nagyon rendben volt. Külön zárt bringa tároló, jópofa játszótér. Mi szobáink saját fürdővel voltak felszerelve, így a közöst nem lestem meg, utólag már látom, hiba volt.
Botondék frissen, kipihenten, de ami ennél is fontosabb, jó hideg sörrel vártak :)



Mire mindenki lezuhanyzott, szinte bezárt a konyha, de kedvesen és türelmesen bevártak minket. Hát a hangulat most is hibátlan volt, de a Bodza pálinkára sem panaszkodom ;) Szerintem nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, jobban jártunk, hogy ránk zárták a konyhát, különben kitudja mikor térünk volna nyugovóra.

Garmin (az idő bruttó) :

4 megjegyzés:

  1. 2001. szeptember 11 keddre esett. Hétfőn beadtam a doktori eljárásomat, és másnap legyakták a WTC-t...

    Badacsonytomaj után Badacsony jön (közös az önkormányzata Badacsonytomajjal), utána Badacsonylábdihegy. Oda építettek most egy nagyon jó borszállodát, azt nem kerestétek fel? Ha jól sejtem, a kempinggel szemben át kell menni a vasúti átjárón, és vezet fel egy út.

    VálaszTörlés
  2. Füred valóban klassz, bár nekem csak így szezon előtt/után tetszik, a mindent fikázó turistahadakkal már kevésbé.

    Várjuk a folytatást!

    VálaszTörlés
  3. Badacsony is gyönyörű az indián nyárban. Ott laktam 20 éven át...

    VálaszTörlés
  4. én most szept 11-én épp Amerikában voltam, ott egész máshogy érzi át az ember az emlékezést. A gyerekek kézzel írott leveleket ragasztanak az emlékművekre, egy ekkora hatalmas nemzeti tragédia (meg a biztonságérzet elvesztése) mély nyomot hagyott bennük. Itthonról egész más...

    A férjemmel mi is szeptemberiek vagyunk (csak 16), szerintem a legszebb hónap férjhez menni :)
    Még sokszor ennyi boldog tizest nektek!
    (Ja és szép túra;) )

    VálaszTörlés