2012. július 5., csütörtök

Fáradtság, könnyek, küzdelem - UB 2012 2. rész

Szombat 4 óra körül lehet, miután Ispánki Zoli elnavigált, hogy merre is jutok legegyszerűbben vissza Szántódra,  hirtelen magamra maradok. Egyedül érzem magam nagyon és idegesít, hogy magára hagytam a csapatot... Mi lehet velük meg lesznek?
Iszonyat meleg van és lassan haladok a bicóval, olyan 20 km kb. amit meg kell tennem, de most nem esik jól, legalább biztathatnék valakit és kísérhetném akkor bizony lenne értelme...
Menni kell a család vár, már megnyugtattam őket, hogy minden rendben már tekerek "haza", kis tévelyedés után, legalább a versenyközpontba találom magam, az jót tesz a lelkemnek, de teljesen kihalt, fura így látni. Pont elcsípem a kompot, így fél 6 magasságában (kb) már a családdal ülünk és próbálom magamba erőltetni a gyümölcslevest...

Barátok is velünk vannak, Botond kerékpárral tervezett körbe menni, de a meleg miatt itt Szántódon megállt, 150 km után, azt mondta innen már nem esett volna jól, úgy meg nem kell. Igaza van, megértem és szerintem tök ügyes ebben a melegben.
Eszünk, fürdünk, pihenünk, Dorcival játszom, próbálok jó társaság lenni. De csak a testem van ott... Nagyon pörög az agyam, merülésig nyomkodom a telefont, frissítem a blogot (amiért hatalmas nagy köszönet ) és várom az infókat.
Aludni nagyon későn megyünk, tudom hogy esélytelen. Sátor fele már összepakolva, hogy ha bármikor hívnak pattanjak, de 4 körülre állítok be ébresztőt. Éjjel is blogot frissítek és ha álmodom csak a csapattal. 2 körül mintha elaludnék, ami nem baj, ha már ilyen szerencsés vagyok talán pofátlanság lenne nem aludni.

4 körül hív Dóri, nem tudom mit mond, mert két perc múlva már nem emlékszem rá, ő meg hadar, gondolom fut. Mindegy, biztos akkor most jelzi, hogy úton azaz nemsokára (50perc) nálam. Szemem kipattan, össze kapom magam, futócuccom nem száradt meg csurom vizesen veszem fel, nem esik jól. De megjegyzem a pillanatot, hogy ezt idézzem majd fel a hőségben. Gergő hív, hogy éjjel borult minden, szakasz cserék voltak, én nem Dórit hanem Adort váltom, de nyugodjak meg igazából minden rendben. Csak Zsolt nincs jól, szegény. Zaklatottan elindulok.

Zsolti kikísér megölelget, utamra enged... Váltópont tényleg a kemping bejáratában, hihetetlen nagy mázli. Ott áll Fejes Laci, tök jól néz ki, én még fáradtnak sem látom. Váltunk pár szót, megbeszéljük hogy szerencsére a rémhírekkel ellentétben jól vagyunk. Nézi a hátamon a giga nagy táskát, elmagyarázom és megnyugtat ha mégse vennék el tőlem, majd ők beteszik a kocsiba.

Begurul Krisztián, iszonyat fáradtnak tűnik. Mondja is, hogy ő most megpihen, sajnálom őt. Ador szülei jönnek, elveszik a táskám, megnyugszom, ugrálni kezdek bemelegítés helyett. Minek? Nem tudom.

Gurul Tücsök, úristen veled meg mi van? Nem néz ki jól nagyon nem, talán már itt mondom, hogy pihenjen nekem nem kell kísérő pihenjen már! Itt még nem, de később hisz nekem és előre megy. Megjön Ador, dugókázunk és elindulok. A lábam vinne 6 alá, de frissek a tegnapi élmények nem merek gyorsabban menni, mert többé nem akarok megborulni... Gyönyörűen kel fel a nap, hajnali 5 óra van kb, annyira szeretnék fényképezni, de nincs rá idő. Menni kell. Számolgatom, hogy ha 6:15-öt tartom azzal is hozok pár perc előnyt, az is segítség. Ezzel szórakoztatom magam, hogy össze vissza tervezek fejben, jól haladok.  8 km után berobogok a 2 pontra is és ott már vár Gergő, dugót neki adom és kifújom magam.  Ador dicsér jól állunk időben.

Kocsival a következő pontra gurulunk, és várjuk Gergőt hogy leváltsa Ador, aki még elugrott átöltözni. Számolgatom mikor érhet oda Geri, de ahogy fogynak a percek, úgy nem tűnik fel Ador, nem aggódom, majd akkor futok míg kell. Geri feleségével nagyon jól elbeszélgetünk, tetszik a nyugodtsága , imádni való.
Mi Gerink előtt nem sokkal befut DK Gergő, és messziről kiabál jól vagyok e és mikor futok. Igyekszem megnyugtatni, jól esik, hogy ennyire figyel mindenkire.

Dóri is begurul, elég fáradtnak tűnik szegénykém, hozza a hírt, hogy mindjárt jön Geri, ok gond semmi, majd én futok míg kell.

Át veszem a chipet, benyomom garmint és megyek igazából tök jól esik, de sokáig nem haladhatok, mert mellém gurul Ador és vissza veszi a szakaszát.

Megyünk, azt hiszem Aligára Erna váltópontjához. Erna nagyon izgul, próbálom nyugtatni, etetni, itatni, de sikertelenül. Dóri egyre fáradtabb, sajnálom. A pontnál megint annyira megható dolog, a segítők alázata, a ponton dolgozók segítsége, az egyénik fáradalma... Nagyon sok minden történik ott 15 perc alatt, néztem és pakoltam magamba az élményeket, meg lesz ennek az ideje amikor előveszem újra őket.

Adort leváltja Erna, akit megnyugtatunk, hogy minden ponton várjuk és ha kell leváltom. Kemény szakasz vár rá. De atom erős, tolja kitartóan. Melegszik az idő, szerintem már 30 fok körül lehet, reggel 9.
15 perces előnyt számolunk a tervezetthez képest! Szuper isteni!

Kenesén várjuk Ernát, a másik DK csapattal, fej fej mellett haladunk együtt.

Erna megjön én elindulok, Dóri mögöttem bicóval, mondom neki nekem nem kell, inkább pihenjen, rázza a fejét. Csendben megy mellettem és annyira megnyugtató hogy ott van, de sajnálom pihennie kéne... szépen haladok, a 6:10 - 6:20 körül tempónál megint nem merek többet, nagyon zavar a meleg. Számolgatom, hogy még mennyi van amikor feltűnik egy frissítő pont. Ez nem lehet az... Még legalább másfél kilométer.... Dóri előre gurul és jelzi, hogy de vége...
Basszus... már majdnem elszomorodnék, amikor a többiek kiabálnak Beus vár, sprintelek. Beus megpuszilgat, megdicsér és tovább megy.

Már nagyon meleg van, innentől kezdve minden pontra oda megyünk, hogy ha kell, letudjuk váltani aki fut. Beusnál is ezt tesszük, de a váltópontnál mosolyog és megy tovább, később az úton:
- "Beus minden ok?"
- "Gyűlölöm,  utálom szar fos"

Okés, akkor jól van, menjünk előre.. Adorral nagyon érezzük, hogy majd előbb-utóbb be kell állnunk, kitaláljuk a részleteket, hogy majd 2-3 kilire osztunk ha kell, nem lesz baj. Nevetgélünk és Ador szendviccsel kínál, már el is kezdem enni, amikor az izgalom a tetőfokra hág. Timi nem találja  a pontját, Erna telefonál, Beusnak váltás kell.. nem tudok végig kocsival menni hozzájuk, ki szállunk és várunk, de sehol semmi, 2 percnél nem bírom tovább elkezdek menni eléjük, futnom kéne, de akkor meddig fogom bírni? Mindegy, rossz érzés fog el, futni kezdek. Jön Erna, Beus és a bicó nélkül. Ajajj, riadt az arca, de fut tovább és mondja én menjek Beusért, mert rosszul van. Futok, szaladok, aggódok. Egyedül van szegény, jaj istenem..., nagyon lassan fogynak a méterek nem értem már hol van, szembe jövő futókat kérdezgetek, de nem láttak rosszul levő futót. Izgulok, sírni, üvölteni tudnék. Jön egy srác őt is kérdezem, megnyugtat hogy szerinte nagy baj nincs egy bicó mellett ül egy lány, magánál van, ne féljek.

Hosszú perceknek tűnik mire meglátom Beust, nagyon futok. Leguggolok össze nézünk, zokog. Nagyon nagy levegőt veszek, észnél kell lennem mit és miért mondok, mert úgy érzem teljesen össze tört. Kiderül mellkasi fájdalma van. De ő nem azért sír, azt le is szarja. Magát szidja a csapatot félti, borzalmasan kivan. Agyalok... hogy nyugtassam meg annyira, hogy ne terhelje magát a sírással? Hogy győzöm meg, hogy orvos kell. Mellkas fájdalommal én addig nem nyugszom míg orvos nem látja. Óvatosan egyezkedek vele, de őt a lelki sebek gyötrik, ő aki az utolsó hetekben midnent szervezett számolt, intézett, aggódott, aki szerdán azt írta, hogy csak egy vágya van, befutni a célba...

Most ott ül és össze omlott, könnyezik a szemem, sírni szeretnék...
Tomi értünk jön autóval, a szakaszunkon fut valaki, el kell mennünk a következő váltópontra. Időnként megszólalok, hogy Beus orvos lesz ebből, de szerintem nem vesz komolyan, nem szeretném ha megharagudna, de féltem. Többiekkel találkozunk a ponton, szerveződik a tovább jutás, vigasztalják Beust, aki igyekszik füllenteni, hogy ő jól van... Nem bírom tovább cinkostárs kell aki segít az orvos intézés dologban, össze nézünk a többiekkel tátogom, hogy orvos kell. Juhász Timi bevállalja és közli Beussal most orvos. A ponton segitőkészek, együtt várjuk a segítséget. Többiek leszervezik a maradék távot, én Bea mellett maradok. Tücsök is. Félünk. Könnyezünk. Megfagyott a levegő. Beánál úgy tűnik kinyitották a könny csapot, nem tudja abba hagyni a pityergést. :( Csak arra a pár percre, míg elszenderül a földön.

Mentő megjön, megnézi, iszonyat magas a vérnyomása, de nem lesz baj, ma már nem sportolhat! Kicsit megnyugszunk, Bea nem. Nehéz pihenésre inteni, de muszáj még. Ráérünk még autóba pattanni, mert csak ő tud vezetni 3unk közül...

Kisebb pihenő után elindulunk, csendes az út, Bea szipogása hallatszik csak. Tücsök viccelődik, én is próbálom kihúzni a gödörből, de nem megy. Se akkor, sem később, Beus addig sír, különböző vállakon és helyzetekben, napon és árnyékban míg megjönnek a többiek 13 órakor és együtt befutunk. De itt is csak átmeneti a megállás, utána újra folytatja... Itt már nincs egyedül, többen, könnyezünk, van aki sír. Én nem engedem ki igazán a könnyeim még nem...

Szóval SUHANÓ UBUL csapat 23 órával és azt hiszem 12 perccel 212 kilométerrel a rajt után fáradtan, kimerülten, boldogan, könnyezve, és már egy nagy betűs CSAPAT-ként ér célba.



Köszönöm minden kedves csapat társnak ezt a különleges élményt! Sosem felejtem el! Jövőre UB újra jövünk!

Szerintem lesz még folytatás, mert annyi minden nem fért ebbe bele. Csak nem akartalak titeket befejezés nélkül hagyni.

AZ ÉREM, csoda szép!

2 megjegyzés:

  1. ...ezt is megkönnyeztem. Az UB-t felülmulhatatlan egyedül végigtolni, de csapatban valami megfoghatatlan lehet! Gyakorlatilag idegenek vagytok egymásnak és nagyjából 30h alatt olyan közel kerültök egymáshoz,mint legtöbben egy családban nem tapasztalnak.
    Gratulálok Neked és az UBUL-nak is.

    VálaszTörlés
  2. 7 hozzászólás

    Briel17 órája
    Nagyon-nagyon megindító! Klassz, hogy így tudtatok csapatként működni! Meghatódtam...

    maci10014 órája
    Gratulálok nagyon ügyesek és hősiesek voltatok,jó kis beszámoló!!

    Böbe13 órája
    Nagyon jó a beszámolód. Hősök vagytok. :))

    Sneci-ke12 órája
    Nagy küzdelem volt, szépen helytálltatok futásilag és csapatilag is, grat.

    Bozót10 órája
    Gratulálok! Kemény volt az idei év a váltóknak is.

    KaCsa_Judit10 perce
    A csapatban UB sokunknak csak másodlagosan szól a futásról. És ez a varázsa. :) Szépen küzdöttetek, gratulálok!

    zenoka3 perce
    ejha! gratulalok!!

    VálaszTörlés