2014. március 19., szerda

Beköszönés végre, így BSZM előtt.

Na igen, tudom. Ideje lenne újra folytatni... Már Rózsa Mama is mondta hogy szeretné a kedvenc regényét tovább olvasni, ÍRJAK már. :) Itt vagyok újra és igyekszem nem el tűnni.


Az időzítés sem rossz, nagy izgalom van éppen. Az év egyik kihívása számomra holnap kezdődik és 4 napon át tartani fog. 2 Bogyólánykámmal együtt mi is elindulunk holnap reggel, hogy körbe fussuk a Balatont. 4 nap és 195 km, ennyit kell leküzdenünk, fejenként közel 70 km. Talán nem olyan sok 4 napra elosztva....

De emlékszem mikor annak is örültem hogy egy hónapban ennyit le tudtam futni. Emlékszem, hogy egy 15 kilométeres futás után, akár két - három napot is pihentem, hiszen hosszú futás után az jár :)

Persze azóta sok sok kilométer telt el, és sok tapasztalaton vagyok túl. Idén több félmaratoni táv és több, mint 400 km ami bennem van. Ami ezzel a héttel együtt már egészen arányos lesz az évi 2014-es tervhez képest is :)
Igen enyhe és hómentes tél volt, így nem volt nehéz kitartóan gyűjteni a kilométereket. Bár azért mikor vasárnap 6:20 kor ébreszt a csipogó, hogy helló most menj és fuss egy 20 kilométert... hááát, volt hogy picikét morogtam ám. De mindig megérte :)
A februári YT-n a szomszéd követekkel reggel 10-re túl lenni 27 kilométeren, szép terepen, napsütiben, jó társaságban. Vagy a Balboa? Kicsit sárban, kicsit morgósan, kicsit küzdve, de csak megszépült :) Vagy az első és egyetlen havazós? Amikor úgy megörültem a hónak hogy inkább befutottam a munkába, csak le ne maradjak a friss hó taposós boldogságról :) Kaposvár dombjat is megmásztuk és drága Cöge szülinapi maratonján is beszálltunk pár körre. De volt, hogy Dorci kísért görkorival, majd Renivel végig csacsogtunk egy jó 10 kilométert. Vagy egy nyúlazós Dunaparti romcsi futi.. Szóval nem csak kilométerek gyűltek itt, mint látjátok, hanem csupa kedves élmény, érzés.... Futni jó, futni még mindig nagyon jó! :)

na de vissza a BSZM-re....
Szóval, félek e? Igen. Épp tegnap írtam, hogy ez nem "csak" egy maraton... ahol elindulsz és egy idő után küzdesz és mész,ha már ott vagy, befejezed. Vagy ha nem, akkor kiállsz és biztos össze zuhansz... de csak magad miatt.
Viszont most 4 napig, mindig újra kell indulni, újra és újra. Nem fájhat sehol és nem lehet rossz a gyomrod. Mert ha a kiállsz, a csapatnak lőttek. És már nem csak magadnak kell megfelelni.... Mert ha VÉGE, elrontod mindhármotok álmát..
Na de erre ne is gondoljunk :) Bemelegíteni, nyújtani, enni, inni, fürdőzni, masszírozni okosan és nem jöhet semmi gikszer :) Ugye?!

A Runberries idén 4 csapattal és egy egyéni maratont futóval indul a csatába! Nagy hajrá és drukk nekünk! És persze minden kedves futótársnak, barátnak, ismerősnek, remélem sokat fogunk pacsizni :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése